ez egy ficblog.. szerűség. ide pakolgatom fel alkalomadtán a ficeimet. remélem, tetszeni fognak. bai~ mao~

• 2010. ápr. 7.
  
• 2010. ápr. 12.
  
• 2010. ápr. 18.
  
• 2010. máj. 15.
  
• 2010. júl. 14.
  
• 2010. júl. 17.
  
• 2010. júl. 23.
  
• 2010. aug. 10.
  

Még ha nem is jössz el ma este,
Nem feledlek el, mert szeretlek.

Minden alkalommal, amikor csókot váltottunk a gyenge holdfényben;
Éreztem a szereteted túlcsordulásának szelídségét.

Mind a nevető, mind a szomorú arcod láttam többször;
De amit először megláttam, ámulatba ejtett.

Halkan zártam be a szívem,
Hálám nem érte el a szívedet…

Ez a középút a végtelenségig megy, tudom, mire gondolsz,
Soha ne feledjük el, hadd maradjak halkan a szívedben.

Volt idő, amikor rendetlenség vett körül,
Sajnálkozva rejtőzködtem a sötétben, nem akartam egy teljesen unalmas felnőtté válni.

De halkan kinyitottad a bezárt szívem,
Kíváncsi vagyok, vajon ebben a pillanatban hallod ezt: „köszönöm”?

Ez a középút a végtelenségig megy, tudom, mire gondolsz,
Soha ne feledjük el, hadd maradjak halkan a szívedben.

Visszatekintek a napra, amikor együtt voltunk,
Te voltál az, aki megtanított arra, nem vagyok egyedül.

Úgy döntöttem, melléd állok a szomorkodás idején,
Soha ne feledd, szeretlek.

Még akkor is, ha nem jössz el ma este,
Nem foglak soha elfelejteni, mert szeretlek.
Soha ne felejts el, mert szeretlek.

Címkék: 007. dalszöveg.